2012. június 6., szerda

Előadás a babahordozás előnyeiről

Az előadás június 7-én, csütörtök délután 17-kor kezdődik Seregélyesen a Művelődési Házban.
Szó esik majd a hordozás babára kifejtett lelki és testi előnyeiről, az ortopédiailag helyes hordozásról és az ideális hordozóeszközökről. Az előadás végén kis ízelítőként a gyakorlatban is láthatjátok a hordozás néhány fajtáját. Az előadás ingyenes. Szeretettel várok Mindenkit!

2012. június 5., kedd

Kedves barátunk és klubtársunk Anda írta:



2012. június 04., hétfő 18:38

Kifelé ne!

Írta:  
    Kifelé ne!Magyarinda blog
    Most vetítik a mozikban a „Várandósok” című filmet, aminek plakátján négy apuka kenguruban cipeli gyermekét, arccal kifelé. Enyhe sokkot kaptam tőle. Mint hordozós anyuka és hordozó klubos szervező tudom: az arccal kifelé hordozás nem egészséges.

    Az ismertebb bababoltokban és az interneten is sok olyan eszköz kapható, ami több szempontból sem alkalmas a gyermek hordozására. Legyen szó állandó, vagy csak alkalmankénti hordozásról, a megfelelő eszköz és annak helyes alkalmazása fontos mind a baba, mint az őt hordozó személy számára.
    Az anyaméhben görnyedve él a magzat, a kinti élet mozgásfejlődése során alakul ki a gerinc dupla S alakú görbülete. Addig hasonló pózt kíván a baba teste, mint magzatként. A jó hordozó alkalmazkodik a fejlődő testhez, és nem fordítva. A régi típusú, hagyományos kenguruban ez a tartás nem adatik meg: nincs megfelelő, térdhajlattól térdhajlatig érő alátámasztás, lóg a baba lába. A lábakat a saját súlyuk "húzza", lógnak és így mozognak, ezzel a képlékeny csípőre és a térdízületekre negatív hatást fejtenek ki. Ez a testtartás a hordozó személy hátára-medencéjére is negatív terhelést jelent: előnytelen a támaszték és a súlyeloszlás is. Az ilyen típusú kunguru hordozóban nem valósul meg sem a terpesz tartás, sem a békapóz. Az ágyékrész fokozott terhelése miatt deformálódás, fiúknál herezúzódás alakulhat ki.
    Néhány hordozónál a baba kezének külön nyílás van kialakítva, ezzel a hónalj kerül megtámasztásra – amire semmi szükség.
    Végül, de nem utolsó sorban ezek nem természetes anyagból készülnek: az anyaguk műszál.
    A gyártók a nagyobb gyermekeknél az arccal kifelé hordozást javasolják. A hordozós társadalom és már a német orvosok is azt, hogy kifelé ne!
    Leggyakrabban azért fordítják kifelé a babát, mert már igényli, hogy többet lásson a világból, megunta a szülő felé fordított pózt. A szülők pedig jóhiszeműen alkalmazzák a hordozóeszköz használati utasításából, reklámjából, vagy az utcán a többi szülőtől látott megoldást erre a helyzetre.
    Kifelé hordozás az, amikor a baba háttal a hordozónak és menetiránynak előre néz, vagyis kifelé. Semmilyen hordozóban nem ajánlott így hordozni egy gyermeket! Kifelé hordozáskor a gyermek háta nem ér teljesen a hordozó ember hasához, így gerince folyamatos feszítésben van, homorítania kell: ez természetellenes testtartás. Tartáshibákhoz, hátfájáshoz és csámpázó mozgáshoz vezethet, a csípőízületnek sem tesz jót – főleg a csípőproblémás gyermekeknél veszélyes. Ennél a hordozási pozíciónál a gyermeknek nincs lehetősége elbújni az ingerek elől, odabújni hordozójához; a túlterhelt baba az esti sírással vezeti le a feszültséget. Még nekünk felnőtteknek is sok(k) néha a látvány, nemhogy egy picinek! A hordozó felnőttnek sem egészséges: váll- és hátfájdalmak alakulhatnak ki. A keskeny, sokszor rosszul párnázott vállpántok, az egyenlőtlen súlyelosztás csak rontanak a helyzeten.
    Ha megfelelő hordozóeszközt használunk, a hordozás nem nyűg, nem kötöttség, hanem természetes segítség. Szabadabbnak érzi magát az a szülő, aki hordozza gyermekét!