2012. január 18., szerda

Mi kell az igény szerinti szoptatáshoz?

a cikk minden egyes pontja lényegre törő!

forrás: babaszoba.hu

Annyi bizonyíték gyűlt össze az igény szerinti szoptatás mellett, hogy nehéz kétségbe vonni létjogosultságát. Az is kiderült, hogy az "időre szoptatás" sokszor nem működik, sőt, káros következményei is vannak. Miért nehéz mégis igény szerint szoptatni?

Gwen Dewar biológiai antropológus szerint azért, mert az igény szerinti szoptatást valódi kulturális környezetéből kiragadva valóban sok terhet ró a mai, nyugati nőkre. A kutató szerint a legjobb, ha áttekintjük, a vadászó-gyűjtögető társadalmakban milyen közegben folyik a szoptatás, és tanulunk tőlük.

Nem csak táplálék

Az új gyerekgyógyászati ajánlások az igény szerinti szoptatást javasolják, de túlzott hangsúlyt tesznek az anyatej tápláló funkciójára. Pedig maga a szoptatás rengeteg más területen is támogatja a baba egészséges testi-lelki fejlődését. Fájdalomcsillapító hatású, fokozza az anya és a baba közti kötődést, csökkenti a stresszt, és fokozza az oxitocin termelését, ami a társas viselkedés, a szeretet hormonja.

Milyen gyakran szopik egy átlagos baba?

A csecsemők sokfélék. Az, hogy milyen gyakran kéreszkednek mellre egyéni, de eközben kulturális kérdés is. A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató társadalmakban óránként átlagosan kétszer szoptatnak az anyák, míg a nyugati kultúrában élő, igény szerint táplált babák nagyjából kétóránként szopnak. A nyugati babák csak az első hetekben esznek nagyon gyakran, később már bizonyos sajátos napirendet alakítanak ki, anélkül, hogy édesanyjuk ezt tudatosan erőltetné. Természetesen azért, mert egészen más az életmódjuk. Hogy csinálják a "nem-nyugatiak"?

1. Nincs órájuk

A vadászó-gyűjtögető kultúrák tagjai (és a Föld lakóinak túlnyomó része) soha sem nézték, hány óra. Nem is lett volna értelme, mivel mindig minden tevékenységük az időjárástól a sötétségtől - világosságtól, és az elvégzendő munka típusától, mennyiségétől függ. Ez pedig változó. A nyugati anyák megszokták, hogy szinte mindent időre csinálnak, ezért esik nehezükre ráhangolódni, hogy a baba a saját "rendje" szerint él, és eszik.

2. Rugalmas alvásidő

A nyugati modell szerint az ember este - nagyjából ugyanabban az időben - lefekszik, és alszik 7-8 órát egyhuzamban. Senki sem mondhatja, hogy csak ez a normális! Az antropológusok és történészek nagyon különböző alvási szokásokat írtak le. Sok társadalomban egyáltalán nem használnak mesterséges fényforrásokat, ők többet alszanak, mint mi. Sok kultúráról kiderült, hogy egyáltalán nem ragaszkodnak ahhoz, hogy "egy szuszra" aludják ki magukat, sokkal elterjedtebb, hogy rövid alvási időszakok szakítják meg az ébrenlétet. A!Kung Sanok, és az Efe törzs tagjai semmiféle alvásidőhöz nem ragaszkodnak, úgy alszanak, ahogy éppen adja magát az adott nap. Valószínű, hogy ez az alvásmintázat jellemzi eredetileg az emberi fajt. Gondolj erre, amikor babád éjjel újra és újra felébreszt. És aludj a picivel nappal is!

3. Együtt alvás

Az, hogy a kisbabát a szülőktől külön, rácsos ágyban vagy bölcsőben altatják, a nyugati kultúra különleges, majdhogynem egyedi "vívmánya". Ha az anya és a baba külön alszik, az éjszakai szoptatás bizony kényelmetlen. A legtöbb társadalomban fel sem merül, hogy a baba a szüleitől távol aludjon. A legújabb kutatásban vizsgált 26 kultúrából 23-ban a baba az édesanyjával egy ágyban alszik. Egy másik vizsgálatban, ahol 90 társadalom gyerekgondozási szokásait tárták fel, egyet sem találtak, amelyben külön aludtak volna a gyerekek.

4. Babahordozás

Az, hogy a baba különböző alkalmatosságokban "parkol" szintén jellemzően nyugati találmány. A kultúrközi vizsgálatok kimutatták, hogy szinte mindenütt egész nap kézben vagy hordozókendőben vannak a babák, sehol sem teszik le őket. Ebben a helyzetben az anya szinte olvas a kisbaba gondolataiban, mindig érzi, mire van szüksége a picinek. És persze, könnyedén megszoptathatja igényei szerint. A nagyobb baba pedig kiszolgálja magát.

5. Segítők

A nyugati mamák - annak ellenére, hogy akár meg is fizethetnék - sokkal kevesebb segítséget kapnak, mint nem nyugati társaik. Mivel egyedül vannak, egyedül kell döntéseket hozniuk, nem kapnak megfelelő tanácsokat sem a szoptatáshoz, sem a babagondozás más területeihez. Ez rettentő nagy stresszel jár, és az igény szerinti szoptatást is hátráltatja. A nem ipari társadalmakban az a természetes, hogy minden nő segít a másiknak. Néha az is előfordul, hogy az szoptatja meg a babát, akinek az ölében éppen megéhezett.

6. Gyermekágy

A legtöbb kultúrában Kelet-Ázsiától Marokkóig az a szokás, hogy az anya a szülés utáni 30-40- napot a babával tölti, mentesítik mindenféle munka alól. A barátok és a rokonok veszik át a háztartást, főzést és a többi családtag ellátását. Ez nem mindig kellemes és támogató hangulatú időszak, hiszen több kultúrában is komoly rituálék és tabuk kísérik a friss anyát. De a lényeg mégis az, hogy az anyának kizárólag a babával, a szoptatással kell foglalkozni, így ráhangolódhat az újszülött igényeire.

7. Elfogadják a nyilvános szoptatást

A nyugati anyák számára azért is nehéz az igény szerinti szoptatás, mert sokan a négy fal közé szorulnak. A probléma gyökere a nyugatiak szexuális szemléletében keresendő. A mell itt az erotikus érdeklődés egyik legfőbb tárgya, az idegenek előtti szoptatás némi kockázattal jár. Ezzel szemben a legtöbb kultúrában a mell legfontosabb feladatának a mai napig a csecsemő táplálását tartják. A legújabb kultúrközi vizsgálat adatai szerint 190 társadalomból pusztán 13-ban tulajdonítottak szexuális jelentőséget a mellnek, így nincs akadálya a nyilvános szoptatásnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése